Ülni, állni, ölni, halni

Ülni, állni, ölni, halni - to sit, to stand, to kill, to die

I don't really want to start a long analysis here and now. I think the infinitives and József Attila can tell everything.
http://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00275/cim00304.htm

Nem nagyon szeretnék hosszas elemzésbe kezdeni itt és most. Azt hiszem, magáért beszél a sok főnévi igenév és József Attila:

http://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00275/cim00304.htm

fekete

Fekete – black

Black Jack, black cat, black coffee

and Mihály Babits: Black country

http://vers-versek.hu/babits-mihaly/fekete-orszag/

Fekete Péter, fekete macska, fekete kávé,

Babits Mihály: Fekete ország

http://vers-versek.hu/babits-mihaly/fekete-orszag/

Ej, ráérünk arra még!

Ej, ráérünk arra még! - Eh, we have time for that!

Hungarians if they don't know the poem by heart (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/patopal.htm)

but the sentence definitely.

University – seminar, at the end of the course requirement: paper (20.000 'print characters'), deadline: 20th Dec. We have time for that – now it's more important a beer at the nearest pub, to save the world, walk with dogs on weekends. And yes really, we have time for that. We have time for that at the end of November at the beginning of December. Until 19th Dec. Long day, eyes are getting red, torn nerves – only 100 words missing but I've done it in the end. Again, always. Because we have time for that. Is it familar?

A magyarok, ha nem is ismerik mindannyian a verset (http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/patopal.htm), de a mondatot mindenképpen.

Egyetem – szeminárium, teljesítés feltétele: dolgozat (20.000 karakter), beadási határidő: december 20.

Ráérünk arra még – most fontosabb egy sör a közeli kocsmában, megváltani a világot két óra között, kutyákat sétáltatni hétvégente. És tényleg, ráérünk arra még. Ráérünk még novemberben is, sőt december elején is. Egészen december 19-éig. Hosszú nap, egyre véresebb szemek, megtépázott idegek – már csak 1000 karakter hiányzik, de végül megvan. Éjfél előtt két perccel repül az e-mail: megcsináltam. Megint, mindig – így. Mert ráérünk arra még. Ismerős?

Anyám tyúkja - eszed tokja

Anyám tyúkja – eszed tokja – My mom's hen – your brain's case

Obligatory poems, long, boring afternoons, leaning over the book, memorizing the words and sentences that look impossible to be memorized. Does this poem make any sense? What happens if I don't know it by heart by tomorrow? Is it a good idea to put the book under my pillow for night? The poem might slide into my brain while I'm sleeping...

The „Anyám tyúkja” is known by everyone – it was obligatory to learn it by heart that time. Do you remember it?

And the case of your brain? Where is it? What is it for? Is it a good idea to think about it? „Eszed tokja!” - it's obviously not!

Kötelező versek, hosszú, unalmas délutánok a könyv felett görnyedve, memorizálva a lehetetlennek tűnő szavak, mondatokat. Van értelme ennek a versnek? Mi lesz, ha nem tudom kívülről holnapra? Jó ötlet a párna alá tenni a könyvet éjszakára? Hátha álmomban belemászik a fejembe a tudás...

Az Anyám tyúkja mindenkinek megvan – kötelező volt megtanulni annak idején. Emlékszel rá?

És az eszed tokja? Az hol van? És mire jó? Mire nem jó? Jó gondolkodni róla? Eszed tokja! - persze, hogy nem!