Showing posts with label poem. Show all posts
Showing posts with label poem. Show all posts

10/29/2014

Ülni, állni, ölni, halni


Ülni, állni, ölni, halni - to sit, to stand, to kill, to die

I don't really want to start a long analysis here and now. I think the infinitives and József Attila can tell everything.
http://www.mek.oszk.hu/00700/00708/html/kolto00000/kotet00001/ciklus00275/cim00304.htm



Nem nagyon szeretnék hosszas elemzésbe kezdeni itt és most. Azt hiszem, magáért beszél a sok főnévi igenév és József Attila:

10/09/2014

fekete

Fekete – black

Black Jack, black cat, black coffee
and Mihály Babits: Black country

Fekete Péter, fekete macska, fekete kávé,
Babits Mihály: Fekete ország

10/01/2014

Anyám tyúkja - eszed tokja

Anyám tyúkja – eszed tokja – My mom's hen – your brain's case

Obligatory poems, long, boring afternoons, leaning over the book, memorizing the words and sentences that look impossible to be memorized. Does this poem make any sense? What happens if I don't know it by heart by tomorrow? Is it a good idea to put the book under my pillow for night? The poem might slide into my brain while I'm sleeping...
The „Anyám tyúkja” is known by everyone – it was obligatory to learn it by heart that time. Do you remember it?
And the case of your brain? Where is it? What is it for? Is it a good idea to think about it? „Eszed tokja!” - it's obviously not!

Kötelező versek, hosszú, unalmas délutánok a könyv felett görnyedve, memorizálva a lehetetlennek tűnő szavak, mondatokat. Van értelme ennek a versnek? Mi lesz, ha nem tudom kívülről holnapra? Jó ötlet a párna alá tenni a könyvet éjszakára? Hátha álmomban belemászik a fejembe a tudás...
Az Anyám tyúkja mindenkinek megvan – kötelező volt megtanulni annak idején. Emlékszel rá?

És az eszed tokja? Az hol van? És mire jó? Mire nem jó? Jó gondolkodni róla? Eszed tokja! - persze, hogy nem!