Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél.

Előttem van észak, hátam mögött dél, balra a nap nyugszik, jobbra pedig kél. - In front of me there's North, behind me there's South, on the left the Sun sets and on the right it rises.

This little rhyme shows very well our concept about cardinal points: behind me? South? Does it make any sense?

I remember I went to Pécs first time. In the downtown I had to find Anna street. Pécs is not a big town. The downtown is particularly small. Old streets, old houses. I was 17. I always got lost (I do now as well even with a map and no use of the 'I'm a woman and have no sense of orientation' excuse. It doesn't help too much.) I got lost that time too. There was no cell phone (yes, there was time in the human history without cell phone) I asked local ones. Five people gave me five answers with a suprising confidence. I got to Anna street on the sixth way. I could get there now – blindly.

Már maga a vers is jól mutatja a magyarok hozzáállását az égtájakhoz: mögöttem? Dél?

Van ennek értelme?

Emlékszem, mikor először jártam Pécsen. A belvárosban kellett megtalálnom az Anna utcát. Pécs nem nagy város, a belváros pedig kifejezettem kicsi. Régi utcácskák, régi házak. 17 éves voltam. Mindig eltévedtem (még most is, még térképpel is és hiába próbálom a „nő vagyok” kifogást latba vetni, nem sokat segít a tényeken). Akkor is eltévedtem. Mobiltelefon nem volt (igen, volt ilyen idő is valamikor a történelemben). Megkérdeztem a helyieket. Öt ember ötféle választ adott meglepő határozottsággal. Én pedig a hatodik útvonalon jutottam el az Anna utcába. Ma is odatalálnék – csukott szemmel is.